A szájüreg rossz leheletének okai

A rossz lehelet okai és megszüntetése Utoljára frissítve: A kellemetlen szájszag zavaró lehet a mindennapi életünkben, ugyanakkor komolyabb következményekkel is számolnunk kell.

Részletek Száj és garat kórokozói A nyálnak nagy szerepe van az ételmaradékok és a baktériumok eltávolításában, így ha száraz a szánk, akkor rettentő gyorsan elszaporodnak a kórokozók, melynek következtében rossz lesz a leheletünk. Este automatikusan lelassul a nyáltermelésünk, így reggelente nem csak furcsa íz lesz a szánkban, de sajnos a leheletünk sem rózsa illatú.

Az orrfacsaró lehelet oka ugyanis akár komolyabb betegség is lehet, sőt még lelki tényezők is állhatnak a hátterében. A rossz szájszag lehetséges okai A tünetet az esetek többségében a szájban megtelepedő baktériumok okozzák. A szájüregben elszaporodó, lepedékképző mikroorganizmusok kellemetlen, kénes szagot árasztanak, ráadásul a lepedék hosszú távon ínyproblémákhoz, például vérzéshez vagy duzzadáshoz is vezethet.

A fogászati problémák közül a fogkő és a fogszuvasodás is megváltoztathatja a leheletünket, de akár egy rosszul elvégzett tömés, hibásan felhelyezett korona vagy híd is lehet a probléma oka, ha az étel megreked alattuk. A roncsoló tumorok hidrogén-szulfátot, tiolokat és merkaptánszármazékokat erjesztenek, ez pedig a leheleten is érződni fog.

A táplálkozás a szervezetünk minden részére kihat, így a leheletünkre is. A fűszeres, csípős, erős ételek az elfogyasztásuk után okozhatnak kellemetlenséget, bizonyos diétatípusok azonban hosszú távon is kihatnak a lehelet minőségére.

A szénhidrátmentes ketogén diéta például acetonos leheletet okozhat, míg a fehérjében gazdag paleo étrend halszagúvá teheti a szánkat. A rossz lehelet — latin nevén halitosis — oka sokszor nem a szájüregben keresendő. A kellemetlen, büdös száj gyomorbántalmakra is utalhat.

A szájszag lehetséges okai A szájüreg rossz leheletének okai, 2. A továbbiakban áttekintjük a halitosis hat lehetséges okát, és azt, hogy mit lehet tenni ellenük: 1. Amikor ezek a baktériumok lebontják a szájban lévő ételdarabkákat, kellemetlen szagú gázok szabadulhatnak fel, és ez okozza a lehelet kellemetlen szagát. Ezt úgy előzheti meg, ha naponta kétszer fluoridos fogkrémmel fogat mos, és fogselyemmel a fogai közti nehezen elérhető helyekről is eltávolítja a lepedéket és a beszorult ételdarabkákat.

Ez lehet egy egyszerű puffadás, ugyanakkor a refluxot sem lehet kizárni. Utóbbi esetében a gyomorsav és a gyomortartalom egy része visszakerül a szájüregbe, ami nemcsak a fogakra van káros hatással, de a leheletet is szúrós szagúvá teheti.

A dohányzás egészségkárosító hatása közismert. A cigarettázás, a pipázás vagy a dohányrágás sárgítja a fogakat, idővel fog- és fogínybetegségeket okoz, továbbá természetesen a szájüreg rossz leheletének okai leheletet eredményez.

Szájszag - Ezek lehetnek az okai, és így előzhető meg

Hasonlóan rossz hatással van a szájhigiéniára a túlzásba vitt kávé- és alkoholfogyasztás is. A rossz lehelet egy komolyabb betegség jele is lehet Egyes krónikus betegségek egyik mellékhatása és tünete a megváltozott, zavaróvá vált lehelet.

Súlyos betegség tünete lehet a rossz lehelet Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró A rossz szagú lehelet azon túl, hogy igen kellemetlen a vele együtt élőnek, sőt még távolabbi környezetének is, számos betegség tünete is lehet. A rágógumik és egyéb praktikák helyett inkább a megfelelő diagnózis felállítására, és a kiváltó ok megszüntetésére kell törekedni - figyelmeztetnek szakértők. A rossz lehelet már az ókorban is kiemelt szerephez jutott, hiszen például a Talmudban - a zsidók jogi és vallási alapvetésében - elfogadott válóokként szerepelt. Bár válóokként felhasználni manapság nemigen lehet partnerünk kellemetlen szájszagát, az orvosilag halitózisnak nevezett állapot kétségkívül rányomja a bélyegét az egyén mindennapi életére, és akár szociális elszigetelődéshez is vezethet.

A cukorbetegségre sokszor épp az a szájüreg rossz leheletének okai, gyümölcsillatú szag hívja fel a beteg környezetének figyelmét. A diabétesz szájszárazságot és fogínygyulladást okoz, a cukorbetegek pedig hajlamosabbak a gombás fertőzésekre — ezek pedig mind befolyásolják a szájszagot is.

A vesebetegségek kapcsán is elmondható, hogy a lehelet sokszor az első tünet, ami a problémára utal. Ha a vesék nem működnek megfelelően, a vér karbamidkoncentrációja megemelkedik. Nyállal keveredve a karbamid ammóniára bomlik, ami jellegzetes, fémes szájszagot eredményez. A májelégtelenség ezzel szemben édeskés szagot okoz, ráadásul az ízlelést is összezavarhatja. Bizonyos tüdőfertőzések is hatással vannak a szájüreg szagára, sőt az olyan bőrproblémák is, mint az ekcéma vagy a herpesz.

A rossz lehelet 11 lehetséges oka

A rossz lehelet lelki okai A kiváltó okok között nemcsak szervi, hanem lelki problémák is állhatnak. Ezek közé tartozik a hipochondria, amikor a beteg kórosnak éli meg a normális vagy valóban kellemetlen leheletét.

A szaglászavarban parozmiában szenvedők ugyanakkor nem tudnak reális képet alkotni a szájszagukról, mivel nem létező szagokat is éreznek. Súlyosabb tévképzetet jelent az ún.

Ilyenkor a páciens tévképzetekben szenved a leheletével kapcsolatban, és semmilyen objektív vizsgálat nem képes ettől eltéríteni. A halitofóbia egyfajta kényszerbetegség, ezért kezeléséhez mindenképp pszichiáterre van szükség.

A szájüreg rossz leheletének okai, 2. LEHET, HOGY MÁR KIALAKULÓBAN VAN A FOGÍNYPROBLÉMA

A bűzös lehelet megszüntetése A szájszag elleni harc első lépése a kiváltó ok feltérképezése. Ehhez mindenképp szükséges a szájüreg és a mandulák átvizsgálása, a részletekbe menő étel- és gyógyszeranamnézis felvétele, valamint a fül-orr-gégészeti konzultáció.

Adott esetben mellkasröntgen vagy gyomortükrözés is indokolt lehet. A rossz lehelet ellen sokszor az életmódváltás is elegendő.

Súlyos betegség tünete lehet a rossz lehelet

A dohányzás vagy az alkoholfogyasztás elhagyása kulcsfontosságú, ahogy a megfelelő étrend kialakítása is. Laktózérzékenyeknél például a tejfogyasztás okozhat rossz leheletet, így nekik érdemes speciális termékeket választaniuk.

A megelőzésben hangsúlyos szerep jut a napi kétszeri fogmosásnak, a fogselyem használatának és a szájvíznek. A xylitoltartalmú rágógumik fokozzák a nyáltermelést, és a baktériumok ellen is igen hatékonyak. Az éves, féléves fogászati kontrollal pedig a megelőzhetjük a fogszuvasodás, a fogkőlerakódás és a fogínygyulladás kialakulását vagy elterjedését.

Kiemelt cikkek.